Kedves kollégák, gyűjtőtársak, fájdalommal jelzem nektek, hogy tapolcai gyűjtő társunk Hajgató Lajos, 2018. március 6-án tragikus hirtelenséggel, fiatalon itt hagyott bennünket.
Lajos barátunkban – akivel 2010-ben együtt kirándultunk az egyesület berkein belül a Bolognai Rádiómúzeumba – egy rendkívül jó és lelkes kollégát ismertünk meg. Rengeteg energiát, pénzt áldozott különleges gyűjteményére.
Lajos barátunk Tapolcán született 1955. 09. 23-án. Gyermekéveit Taliándörögdön töltötte. Szeretett tanulni, minden érdekelte. 8. osztályos volt, amikor Tapolcára költöztek és itt lehetősége nyílt egy rádiós szakkörbe járni. Nagyon sokat jelentett számára ez az „iskola”, szép eredményeket ért el és minden vágya az volt, hogy Székesfehérváron folytassa tanulmányait a híradástechnikai szakközép-iskolában. Szülei azonban más pályát szántak neki, ezért Tapolcán maradt és itt érettségizett. Felvették a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol nem érezte jól magát, ezért hamarosan otthagyta az egyetemet, elektronikai műszerész lett. Jó szakember vált belőle, a munkáját mindig nagy figyelemmel, átgondoltan végezte. 1985-ben megházasodott, 2 gyermeke született. Őket mindig úgy nevelte, hogy azzal foglalkozzanak, amiben örömüket lelik és megtalálják önmagukat. 1994-ben önálló vállalkozásba kezdtek párjával és amikor már lehetősége nyílt rá, visszatért a nagy „szerelemhez”, a rádiókhoz. Kimondhatatlan öröm volt számára, ha egy régi darabot fel tudott újítani és meg tudott szólaltatni! Hihetetlen precizitással látott hozzá egy-egy munkához. Gyűjteményének olyan kincsei vannak mint az Edison fonográf, az 1930-as évek Orion rádiói és mások. Rádiók, gramofonok, bakelit lemezek, nagyon színesen tudott mesélni róluk, hogy az is élvezettel hallgatta, aki nem járatos ebben a témában.
Sajnos, több készüléket már nem szólaltat meg, e területen vágyai, álmai már nem valósulhatnak meg, több régi készülék nem kel új életre szorgos munkájával.
Nyugodj békében Lajos!
A család segítségével összeállította: Selyem Tóth Sándor
Utóbbi időben két gyűjtőtársunk hagyott itt minket.
Az egyik, Weber Imre, Németországban élő, de hazájához kötődőrádiós, aki nagy élvezettel olvasta Nosztalgia Rádió Hírújságunkat. Kevesen emlékezhettek rá, mert idős kora miatt, 82 éves volt, ritkán járt Magyarországon.
A másik, Nagy Kovács Elemér, Egyesületünk alapítása óta tagunk volt, emlékezhetnek rá azok, akik jártak börzéinkre és a használtcikk piacokra. Komoly gyűjteménnyel rendelkezett. A közölt képet 2011-ben készítettem, ezen Sörös Tibor kollégánk mellett jobbra látható. Viszonylag fiatalon vitte el a betegség.
2018. március
Simoncsics László
Kedves klubtársak,
† Újsolti gyűjtőtársunk, Mészáros József Sándor 2013. április 2-án 63 éves korában elhunyt.
Rokkantan, ahogy egészsége engedte a közgyűléseinken részt vett.
Hobbija az öreg rádiók és órák javítása volt.
Emlékét megőrizzük.
