Február 13-én van a rádió világnapja. Az UNESCO 2011. szeptember 29-i évi közgyűlésének határozata alapján 2012-től ünnepeljük a Rádió Világnapját, arra emlékezve, hogy 1946-ban az ENSZ ezen a napon határozott saját rádiójának létrehozásáról.

Ezt az időpontot sok vita előzte meg. Először október 30-át javasolták, ezen a napon 1938-ban hangzott el Orson Welles, "The War of the Worlds" rádiójátéka. Végül az ENSZ Rádió létrehozásának napja kapta az egyhangú szavazatot. A rádió világnapjának célja, hogy felhívja a figyelmet a rádió fontosságára, mely a legszélesebb tömegekhez képes eljutni. A mozgalom arra biztatja a műsorszolgáltatókat, rádióhálózatokat, a közösségi rádiókat, hogy segítsék az információhoz való hozzáférést, ösztönözzék a szólásszabadságot, a nemek közötti egyenlőséget. A rádió a tömegtájékoztatás egyik legelterjedtebb és viszonylag alacsony költségvetésű eszköze. A Föld lakosságának mintegy 95%-a használja több-kevesebb rendszerességgel. A világ távoli tájain a legelesettebbek, írástudatlanok, nők, gyerekek, szegények, betegek számára is lehetőséget biztosít arra, hogy bekapcsolódjanak az információáramlásba. A természeti vagy emberi kéz által okozott katasztrófák esetén emberi életeket menthet. Az újságírók számára, akik a társadalomban közfeladatot látnak el, amikor közérdekű ügyekről tudósítanak, állást foglalnak, kritikát gyakorolnak vagy más módon hatnak az emberek véleményformálására, a rádió teret biztosíthat az információ gyors közlésére.A fiatalok érdeklődése a rádió iránt töretlen, de nemcsak hallgatni akarják, hanem aktív részvétellel formálni, átalakítani is. A legújabb technológiák még több módon teszik elérhetővé a rádióadásokat, mint az internet, a digitális rádiózás, a mobil alkalmazások. Az UNESCO arra ösztönzi a világ országait, hogy a rádió világnapját ünnepeljék a nemzeti, nemzetközi műsorszolgáltatók, a nem-kormányzati szervek, a média és a nyilvánosság bevonásával. A világnap alkalmából beszédet mond Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, megszólal Desmond Tutu dél-afrikai érsek és Danilo Perez, panamai születésű zongorista, jazz zeneszerző az UNESCO Artist for Peace kitüntető cím birtokosa is. Az események közvetítését az UNESCO biztosítja az állami, a magán és a közösségi rádiók számára egyaránt. A programban résztvevő országok vitákat, műhelybeszélgetések szerveznek a témában a műsorszolgáltatókkal, a politikai élet prominens képviselőivel, tudósokkal. 
Ezen a napon nem szabad megfeledkezni azokról, akik hozzájárultak találmányaikkal, felfedezésükkel a rádiózás lehetőségeinek megteremtéséhez, a rádiózás világméretű elterjedéséhez, mint a német Heinrich Hertz, az orosz Alexander Popov, a francia Edouard Branley, az amerikai szerb származású Nikola Tesla, az olasz Guglielmo Marconi, a brit Oliver Lodge, a spanyol Cervera Baviera, az indiai Chandra Bose és még sokan mások.
Az első kereskedelmi rádióadás az Egyesült Államokban 1920. november 2-án Pittsburgban szólalt meg, KDKA elnevezésű engedéllyel.

Magyarországon az első hivatalos rádióadás 1925. december 1-én szólalt meg Budapesten.

Kollár Ernő HA5DB írása
http://www.radiomuseum.hu/

Internetes forrás:
www.unesco.org/new/en/world-radio-day
www.worldradioday.org

December közepén meghívót kaptunk: a Postamúzeum bemutatta új állandó kiállítását Budapesten a VI. Benczúr u. 27. sz. alatti Benczúr Házban. A jó hangulatú nyílt napon bemutatták a nagyon szépen felújított épületet, majd Kisfaludi Júlia múzeumigazgató körbevezette a látogatókat a kiállítótermeken. Láthattunk szépen berendezett korabeli postahivatalt, kipróbálhattuk a csőpostát. A régi berendezések iránt érdeklődőknek élmény volt a Hughes gyorstávíró, a kézi kapcsolású telefonközpont, a régi telefonkészülékek. A sort néhány régi rádió zárta. Mindenkinek ajánljuk a múzeum megtekintését, néhány kép ízelítőül. (Köszönjük Hajdú Józsefnek és Perőcsényi Péternek a képeket)

Irházi Sándor 

A Fejér Megyei Hírlap 1994-ben egy székesfehérvári ünnepségről számolt be.

„1924. február 1-én indult a rendszeres távíróadás Székesfehérvárról, a tárnoki ikerállomást pedig két hónappal később helyezték üzembe…” – olvashattuk a napilapban Papp Kálmánnak, a rádióállomás vezetőjének szavait. A tudósítás így folytatódott:

„A stabil üzemvitel feltételeit 1926-ban teremtették meg, s a következő évben az Egyesült Államokkal is létrejött a kapcsolat. A rádióállomás első korszaka a második világháború végére datálható. A műszaki berendezések nagy része tönkrement, 1945. júliusában azonban már átadták a hosszúhullámon sugárzó adót. A hidegháború idején, 1952. március 4-én kezdték meg a sokat emlegetett, úgynevezett II-es zavaróadásokat. Nem kevesebb, mint négy 15 kilowattos adót használtak erre a célra.

A ’70-es évektől kezdve bővítették a fehérvári adóhálózatot, új antennákat is felszereltek. A postai rádiótáviratozásnak ekkor már vége, s háttérbe szorultak a hagyományos frekvenciák. 1987-ben kezdtek hozzá egy 235 milliós beruházáshoz, melynek révén a következő év nyarától a teljes rövidhullámú sávban, ezer kilométeres hatókörben tudnak sugározni. A Kárpát-medence magyarlakta területein hallgatható ezáltal a Kossuth rádió. Nemrégiben kezdték meg a diósdi rádióállomás egy részének áttelepítését Székesfehérvárra, és 1934. után nemsokára ismét megkísérlik a műsorsugárzást Amerikába.”

A folytatásban olvashatunk a tervezett fejlesztésekről, a rádiótelefon szolgáltatástól kezdve a műholdas távközlésig. Ezeket azonban az elmúlt húsz esztendő gazdasági, politikai változásai felülírták, és az egykori „Bikasziget”-re épült rádióállomás megszűnt. E leírás címe tehát helyesen: „Most lenne kilencven éves…” A múlt század húszas évei elején épített antennatornyokat – melyek túlélték a II. világháborút is - ledöntötték, az épületek egy részét lebontották. A területen lakópark épül.

Természetes, hogy egy funkcióját veszített építményt célszerű megszüntetni, elbúcsúztatni, hiszen fenntartása komoly összegbe kerül. De valahogy ez a búcsú nem sikerült valami szépen…

Irházi Sándor

Olvasóink értékelése: 5 / 5

1913 áprilisában Budapesten járt Abdu'l-Bahá perzsa próféta. Írásos feljegyzésből tudjuk, hogy itt tartózkodása alatt fonográf hangfelvétel készült, melyen imát mond illetve énekel perzsa illetve arab nyelven. Ezt a fonográf felvételt keressük mi, magyarországi Bahá'i hívők.
Abdu'l-Bahát a korabeli újságcikkek nevezték prófétának. Az egyetértés, világbéke, az emberek közti egyenlőség üzenetével látogatott el hozzánk. Kíséretében lévő titkárai feljegyezték, hogy hova ment, kikkel találkozott, mit mondott. Tőlük tudunk a hangfelvételről is.
Információink szerint a felvételt egy Budapesten élő vagy tartózkodó amerikai készítette, Edward Moore. Róla annyit tudunk, hogy kereskedő volt. További információ szerint Chicago-i és igazgató. Azt mostanáig nem sikerült kideríteni, hogy milyen cégnek volt az igazgatója.
Magyarországon néhány helyen őriznek csak nagyobb számban fonográf felvételeket.
A Néprajzi Múzeumban őrzött fonográf felvételek között csak népzeneiek vannak. 10 körüli egyéb felvételük van, de azok között nincs a keresett fonográf henger.
Őriznek még fonográf hengereket a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, de ott is csak népzeneieket.
A rádió archívuma azt a tájékoztatást adta, hogy náluk ilyen felvétel nincsen.
Az Országos Széchenyi Könyvtár zenei gyűjteménye ugyancsak azt válaszolta, hogy náluk sincs hasonló felvétel.
A szentendrei múzeum, ahol szintén van néhány henger, szintén azt válaszolta, hogy náluk nincsen.
Mi, magyarországi Bahá'iok most ünnepeljük Abdu'l-Bahá látogatásának 100 éves évfordulóját.
Számunkra különös jelentőségű ez a felvétel. Mindent megteszünk, hogy amennyiben megvan valahol a felvétel, megtaláljuk.
Bármilyen információt vagy ötletet szívesen fogadunk, mely segíthet továbblépnünk.

Ambró Ágnes
ambro.agnes@gmail.com
+36 20 3800 849

CB rádiókkal kapcsolatban szeretnék segítséget, kérni a Tisztelt Gyűjtőtársaktól!

Akinek van felesleges, fiók mélyén rekedt készülék a birtokában és megválna tőle. Kérem vegye fel velem a kapcsolatot. Elsősorban a kézi rádiókat gyűjtöm, 1960-as évek végétől, napjainkig. Szakirodalom, katalógusok, matricák, cb hívószám könyvek stb. is érdekel. Hibás, sérült rádió is jöhet. Bármi visszaemlékezés, érdekes információ is nagy segítség.

Hévízen 2014. február 22-én nyitunk egy kiállítást kifejezetten kézi CB rádiókból. Eddig kb. 120 -150 db áll a gyűjteményben rendelkezésre, ami bemutatható. Meghívó szerkesztés alatt , amint elkészült továbítom a kollégáknak.

Köszönettel:

Várnai Tamás
+36 30 677 6049
varnaitamas@t-online.hu