Cikkem I. részében olvasóim elé tártam attól való félelmemet, hogy a digitális korszak eljöttével gyűjteményeinket nem tudjuk megszólaltatni, hacsak nem cselekszünk. A megoldást abban látom, hogy magunknak kell adót vagy adókat építeni ahhoz, hogy ne így legyen. Második alkalommal azokhoz kívánok szólni, akik nem ragaszkodnak ahhoz, hogy alapelemekből építsenek önálló berendezést, és azokhoz akik több frekvenciát kívánnak használni. És természetesen azokhoz is, akikben mindkét szándék egy személyben létezik

A cikk itt olvasható 

Egyik oktatási intézményünk selejt raktárából mentettem meg és megvásároltam, az ötvenes években (1953.) készült, "Demonstrációs rádiópad" elnevezésű összeállítást. Ezt a rádiótechnikai szemléltető eszközt már fiatal koromban is volt szerencsém látni,  akkor és azóta is lenyűgöz. Szerintem rendkívül jól szemlélteti az elektroncsöves rádiótechnika alapjait. A mellékelt anyagban az összeállításokról látható néhány fotó és a hozzá tartozó kis füzet.

Gyulai Ferenc
gyulaif@gmail.com
 

Olvasóink értékelése: 5 / 5

A rádió üzemképességének vizsgálatához, vagyis a hibakereséshez szükséges jelgenerátorral és jelkövetővel valószínűleg tagtársaink többsége már rendelkezik. Be lehet szerezni készen, és meg lehet építeni házilag is. Mégis lehetnek olyanok, akik mérőkészülékkel még nem szerelték fel magukat. Nekik egy ötletet ajánlok. Ennek lényege: rádió hibakeresés – jó esetben üzemképesség vizsgálata - rádióval. Mi ez: róka fogta róka ? Az is lehet. A lényeg az, hogy egy rádió szerkezete rendelkezik olyan részegységekkel, amelyek – apró beavatkozás után - a jelgenerátor és a jelkövető funkcióját is elláthatják, s ezt hasznunkra fordíthatjuk.
A 90-es évek közepén egy - magát svájci lomtalanításból életben tartó - elárusító helyen a vásárló elé ömlesztve, kínai gyártmányú zsebrádiókkal is találkoztam. 200 Ft/db volt az ára, s én nem haboztam, kettőt is vettem belőle, amit röviddel utána megbántam. Kiderült hogy semmire nem használhatók, mert olyan halk a hangjuk. Nem úgy később, amikor a „rókafogtaróka” ötlet felvetődött. Erre a célra ugyanis kifejezetten előnyös volt az - integrált áramkört még nélkülöző – kezdetleges kapcsolás, s ebből adódóan az áramköri elemekhez való hozzáférés lehetősége. Mellesleg nem kellett feláldozni értékesebb készüléket. Annak is örültem, hogy nemcsak egyet vettem meg, így volt tartalék is. A megépítés kísérlete során a kíváncsiság táplálta türelmetlenség miatt az egyik példányt sikerült is „agyonverni”.

Az építés műveletei

A hibakereső rádió (a továbbiakban: Xrádió) kapcsolásának két kitüntetett pontját kell megtalálni, s ahhoz vezetékeket kell forrasztani. Ezek az egyenirányító dióda előtti és utáni pontok.
A dióda előtti (a továbbiakban: KF-ki/RF-be) pontról egyrészt – adóállomásra hangolt helyzetben - modulált KF jelet nyerni, s ezáltal jeladónak tekinthető. Másrészt az Xrádiót olyan frekvenciára hangolva, ahol nem hallatszik adó (a továbbiakban: „csendes hely”), a vizsgált rádióból (a továbbiakban: Yrádió) a KF-ki/RF-be pontra érkező RF jel az Xrádió végfokozata által egyenirányítva, hallhatóvá válik, vagyis RF jelkövetés végezhető.

A dióda utáni pont (a továbbiakban: HF-ki) hangfrekvenciás jeladó, mert az Xrádió adóállomásra hangolt helyzetében egyenirányított, hallható hangot szolgáltat.

A két kitüntetett pont mellett természetesen az Xrádióból ki kell vezetni egy - a mérendő készülék  sasszijára kötendő - közös földpontot is.
Yrádió-ként a közel hatvan éves Orion 239 A típust használtam, ami egy 3+1-es, szuper rendszerű csöves készülék. Egyrészt kapcsolása egyszerűnek tekinthető, másrészt családomat szolgálta az 50-es évek felétől a kb. húsz évig. Vagyis az ismerőset választottam.

Mérések

Hibakeresés ill. hiba behatárolás helyett működőképességi vizsgálatot végeztem, mert az több tapasztalatot szolgáltat, mint az Yrádión tudatosan létrehozott hiba kiderítése. Az Xrádió készülékkel az Yrádió bemeneti-, középfrekvenciás-, és hangfrekvenciás fokozatának működőképességét az alábbiak szerint lehet elvégezni.

A bemeneti fokozat ellenőrzése

A vizsgálat előkészítéseként célszerű az Yrádió csatlakozójába antennát (lehetőleg magasantennát) dugni, az Xrádió-t pedig „csendes helyre” hangolni.

Az Yrádió bemeneti fokozata akkor üzemképes ha az Xrádió KF-ki/RF-be kivezetését az Yrádió (első UCH 21-es) rádiófrenvenciát erősítő csövének heptóda anódjára (2. sz. kivezetéséhez) érintve, az Xrádió hangszórójában meghallatszik annak az adónak  a műsora amelyre az Yrádió-t éppen hangoltuk ill. folyamatosan hangoljuk. Az Yrádió potenció méterének állítása az Xrádió hangerejét nem befolyásolja.

Utóbbihoz képest nagyobb hangerőt kapunk az Xrádió KF-ki/RF-be és az Yrádió (második UCH 21-es) cső heptóda anódjának (2. sz. kivezetésének ) összekapcsolásakor.

A középfrekvencia fokozat ellenőrzése

Az Yrádió középfrekvencia fokozata akkor üzemképes ha az Xrádió KF-ki/RF-be kivezetését az Yrádió (első UCH 21-es) rádiófrenvenciát erősítő csövének heptóda anódjára (2. sz. kivezetéséhez) érintve, az Yrádió hangszórójában is hallatszik annak az adónak a műsora, amelyre  az Xrádió van hangolva. Ugyanez a helyzet a (második UCH 21-es) középfrekvencia fokozatot erősítő csövének heptóda rácsához (6-os sz. kivezetéséhez) történő csatlakoztatáskor.

Az adóállomás (és a hangerő) az Yrádió hullámsávjának váltása és forgókondenzátorának forgatása (valamint az Xrádió potenció méterének forgatása) ellenére nem változik. (Az „udvariatlan füttyöket” persze el kell viselni.) 

A hangfrekvencia fokozat ellenőrzése

Az egyenirányítás üzemképességét bizonyítja az, ha Xrádió KF-ki/RF-be és az Yrádió (UBL 21-es) cső dióda anódjainak (5-ös ill. 6-os kivezetéseinek) összekapcsolásakor az Yrádió hangszórójában is hallatszik annak az adónak a műsora, amelyre  az Xrádió van hangolva.

Az Yrádió végerősítő fokozata akkor üzemképes ha az Xrádió HF-ki kivezetését az Yrádió (UBL 21-es) végerősítő csövének rácsára (3-as kivezezetéhez) érintve, - az utóbbihoz hasonlóan - az Yrádió hangszórójában is hallatszik annak az adónak a műsora, amelyre  az Xrádió van hangolva. A hangerő az Xrádió potenció méterének állításával változik. Az Xrádió forgókondenzátorral történő állomáshangolása az Yrádió-ban is érvényesül.

Hasznos tanácsok

Remélem nem kevés tagtársam részére szolgáltam használható ötlettel. Fel kívánom kelteni a jelgenerátorral és jelkövetővel már rendelkezők figyelmét is arra, hogy véleményem szerint a megoldás két kényelmi lehetőséget is kínál. Nem kell két külön mérőszerkezetet kezelni, elég egy kis helyfoglalású dobozt mozgatni. A kezelése is egyszerűbb mint pl. egy jelkövetőként használt oszcilloszkópé. Gyorsabban lesz eredmény, s az jobban „emészthető”. A képernyő elemzést igénylő görbéje helyett füllel hallható hangot kapunk. Az olcsóságról pedig már közvetve említést tettem.

Végül, annak aki úgy dönt, hogy Xrádió-hoz hasonló készüléket épít, tanácsokkal tudok szolgálni.

• Az Xrádió eredeti dobozát egy toldalékkal ki kell egészíteni. Helyet kell biztosítani részben a banánhüvelyek kivezetéseinek, részben pedig azoknak védő kondenzátoroknak amelyeket a dióda előtti két pont és a tapogató mérőfej közé kell beiktatni. (Lásd a mellékelt fényképet.)
• A dióda előtti és utáni két pont és a tapogató mérőfej közé kezdettől fogva be kell iktatni a védő kondenzátorokat, enélkül az Xrádió a csöves készülékek magasabb feszültségeinek vizsgálata során tönkremegy.
• A mérés kezdetén, az Yrádió bekapcsolása után – az áramütést elkerülendő - fázisceruzával meg kell győződni arról, hogy a sasszi nincs-e fázison.
• A hatékonyság érdekében szükséges egy Xrádió-hoz csatlakozó, szóló fülhallgató, amelynek használata lehetővé teszi azt, hogy az Xrádió és az Yádió hangját fél-fél füllel azonos időben hallhassuk.
• A tapogató mérőfejre szigetelőszalagot célszerű tekerni a csúcsának (1-2 mm-nyi részének) a kivételével, mert az elektroncsövek kivezetései közötti nem kívánt szikrák, zárlatok az Yrádiót károsíthatják.
• A gyengébb látásúaknak – az érintkezési pontok megtalálásához - természetesen hasznos egy világító fejlámpa  használata is.

S akikben a diagnosztizáló készség átlagon felüli, részükre javaslom továbbá azt, hogy az Xrádió kezelése előtt vegyenek magukra fehér köpenyt. Így vizsgálat közben úgy fognak mutatni, mint egy orvosdoktor, aki fonendoszkóppal vizsgálja a betegét. A fejlámpáról se felejtkezzenek meg.

Mátyási József
Kerepes-Szilasliget

5-6 éves lehettem, amikor a szomszédunk konyhájában, életemben először megláttam és szájtátva hallgattam a rádiónak nevezett varázsdobozt. Amint kis időre magamra maradtam ezzel a világcsodával - mert Boda néni a spájzban kutakodott -, gyorsan a hokedlire térdepeltem, kifordítottam a komódon lévő készüléket, és a hátlapját feszegetve a kis emberkéket akartam keresni benne...Aztán, ez év tavaszán, immár  50 éve múlt annak, hogy végleg eljegyeztük egymást: a RÁDIÓ és én. Nyolcadikos kisdiák voltam, amikor a Boda bácsitól kapott anyagokból megcsináltam első rádiómat, a detektorosat.(Ez lett családunk első rádiója) Grozdits Antal tanár bácsi  - drága emlékű számtan-fizika tanárom -, csillagos ötöst jegyzett ezért nekem az osztálynaplóba. Így jutalmazott a kezdetleges kivitelű, mégis jól működő hálózati transzformátoromért is. Azóta is tartó "bütyköléseim" nyomán, sok-sok kedves emlék, sikerélmény, és mára több száz öreg rádió halmozódott fel nálam a múló évtizedek alatt. Utóbbiakból többször ki is állítottam, ha tehettem: legutóbb 14 éven át egy debreceni szakközépiskolában. Mert hát mit ér egy világtól elzárt gyűjtemény?

Bővebben ...